Egy tudományos kutatócsoport nagy jelentőségű bejelentést tett közzé: Megtalálták az Árpád-házra jellemző apai vonalon öröklődő Y_DNS –t, és azt is vélelmezik, hogy az Közép-Ázsiában, közelebbről a valaha volt Baktria területéről ered.

A magyarok ennél dicsőségesebb múltat már csak akkor találhatnának maguknak, ha bebizonyosodna, hogy tényleg a Szíriuszról származnak!

A bejelentés nagy sajtóvisszhangot kapott, és így nyilván a RENHÍREK sem maradhatott ki az eredmények tálalásából. Sajnálattal vettük azonban  tudomásul, hogy  nem sokkal színvonalasabb ez a cikk sem, mint a többi fanyalgó, bulvárirományok. Bár a bejelentés tudományos jelentőségét, a cikk nem tagadja, az eredmény interpretálását azonban erős kritikai kifejezésekkel illette.

Ez a cikk most a kritika kritikája, mert, hogy azon is van mit kritizálni.

 Itt van mindjárt az indítás:

 „III. Béla királyunk ősei 4500 éve Baktriából indultak Baskíriába. Onnan pedig 2000 éve továbbálltak.”

 A tanulmány valóban azt állítja, hogy 4500 évvel ezelőtt élt egy ember Baktria területén, és ez az ember nagy valószínűséggel elődje volt az Árpádok dinasztiájának. Azt is állítja, hogy a mai Baskíria területén, élnek a legközelebbi rokonai. De a cikkel ellentétben nem azt állítja, hogy 2000 éve elhagyták Baskíriát, hanem azt, hogy akkor értek oda – ez nem csak azért nem mindegy – mert ez egy téves állítás, hanem azért sem, mert ezt a téves állítást később is hasznosítják a szerzők, méghozzá éppen a kutatás eredményeinek bemutatásánál a publikációt jegyző Nagy L. Péter orvos, humángenetikus, a Praxis Genomics LLC igazgatójának hiteltelenítésére.

„Peter L. Nagy és társai genetikai szempontból mintaszerű dolgozatának történeti következtetéseivel nem tudunk egyetérteni. Sem a genetikai sem a régészeti adatok alapján nincs okunk azt feltételezni, hogy a honfoglalók elődei 2000 éve hagyták el az Urál-vidéket. A kisebb-egyenlő és az egyenlő fogalmát nem szabad összetéveszteni. Két „család” elválásából nem következtethetünk két népesség elválására és az egyik migrációjára. Különösen alacsony mintaszám, vagy földrajzilag nem reprezentatív minták esetén ezt nem tehetjük meg. Valójában nem mondhatunk mást, minthogy legkorábban 2000 éve hagyták el Baskíriát a honfoglaló magyarok ősei. De később is bármikor.”

Itt tehát azt a látszatot igyekeznek kelteni a cikk szerzői, hogy Peter L. Nagy azzal a triviális tudással sem rendelkezik, hogy a magyarságról eddig összegyűjtött tudományos adatok, és információk nem igen támasztják azt alá, hogy Jézus születése táján indultak volna el a „nagy vándorlásra”, hisz jelenlegi tudásunk szerint ekkor ez még nem lett volna lehetséges, a térségben uralkodó erős szkíta, szarmata, majd később germán jelenlét miatt. Az elvándorlásra, majd csak a hun invázió teremtette meg a lehetőséget, majd 400 – évvel később.

Ez az állítás tehát semmi másra nem volt jó, mint hogy megkíséreljék Peter L. Nagy, és ezzel együtt a tanulmány eredményeinek lejáratását.

Ki, miben, "nagyobb" tudós:

A következő rész sem való semmi másra, mint annak fejtegetésére, hogy a cikk szerzőinek kutató csoportja mennyivel jobban ért a témához, mint a konkurens csoport. Mindenesetre, elég feltűnő, hogy a saját felfedezésüket az N-B545 – szerepét mennyivel markánsabbnak tartják a cikk szerzői, a magyar vándorlásra vonatkoztatva, mint az R1a-Y-2633 – ként publikált „Árpádgént”

1. „Ez a három előfordulás már elég egyértelműen mutatja az N-B545 alcsoport szerepét a magyar vándorlásban.”

Pedig akár hogyan is csűrjük csavarjuk a dolgot, az N – csak 1% körül van jelen a magyar népességben, az R1a –meg 30%. Sőt az R1b- vel kiegészülve már 50%. Szóval egyelőre úgy néz ki, hogy 4500 – évvel ezelőtt élt két ember, az egyik utódaiból baskír lett, meg magyar király, a másikból székely, meg manysi – ezt tudjuk. A többi csak mese habbal…!

2. „A szakma nem fogadta el az inkább prekoncepciókra, mint adatokra épülő következtetéseiket.”

Az „a szakma véleménye” – ként hivatkozott cikknél azonban az alábbi megjegyzés olvasható:

 „Ez a cikk egy előzetes nyomtatás, amelyet szakértői értékelés nem tanúsított”

Ettől persze még lehet értékes a cikk, és valószínűleg meg is fog jelenni… node azért az még nem a „szakma”...!?

Egy harmadik (nem konkurens) genetikai eredmény negligálása

„Dragana Zgonjanin által gyűjtött 68 vajdasági mintából… Nem ismerjük Dragana Zgonjanin mintagyűjtési módszerét, de azt gyanítjuk, hogy ilyen kevés mintát nem véletlenszerű mintavételből gyűjtötték, hanem kollégák és barátok köréből.”

Ennek meg mi köze az eredményhez? Ha a szerb tudós, akár egyetlen mintát vett volna is, de  (  mázlija van ) az eredmény akkor is megáll – az-az egy személy, az Árpádok leszármazottja – ennél többet meg nem mondott senki. A többi „mesét” a „legkisebb királyfiról, meg a magyar értelmiségiről” már a cikkszerzők tették hozzá!!!

Tovább menve, abban a cikkben, azonban amely az „a szakma” – véleményeként van aposztrofálva, a minták számának felsorolása is benne találtatik:

„Ebben a tanulmányban leírjuk az e régiókból származó 36 egyed anyai és apai vonalát, valamint a mai Magyarország kilenc magyar honfoglalási időszakban élő személyének anyai és apai vonalát. Vizsgáltuk továbbá az Urál-térségből származó 20 férfi egyed Y-STR profilját.”

Nem tudom?... de nekem nem tűnik túl „combosabbnak” ez a „mintaszám sem”… főleg annak fényében, hogy a hivatkozott cikk „Genetic variation at 15 autosomal STR loci in the Hungarian population of Vojvodina Province, Republic of Serbia” szerint a mintaszám 291 fő – ami nem nagyon egyezik az említett 68 - számmal…?

Történeti következtetések:

Elemezzünk most egy komplett fejezetet a „Történeti következtetések” fejezetét. Ezt  már csak azért is,érdemes kiemelni,  mert pont ezért kapták a kutatók a legerősebb kritikát a szerzőktől.

Nézzük pontonként, de nem biztos, hogy fontossági sorrendben:

1. „Ez a megállapítás azonban csak akkor érvényes, ha feltételezzük, hogy az Álmos fejedelemmé választásától, tehát a dinasztikus emlékezet kezdetétől III. Béla megszületéséig eltelt időszakban egyetlen dinasztián kívüli férfi sem térítette más irányba az 1172-től 1196-ig uralkodó királyunk apai vérvonalát.”

Tehát ha III. Béla Y-DNS – vonalát, a volt Baktria területén megtalálták, akkor az a férfi nagy valószínűséggel, elődje volt az Árpádoknak. Ez persze nem jelenti azt – amit a cikk sugall – hogy már akkor is „istentől származtatható uralkodói jogokkal felruházott” család tagja lett volna. De ezt nem is mondta senki, sem a tanulmányban, sem az azt bejelentő nyilatkozatban. ( De lehet, hogy csak figyelmetlen vagyok. )

Ez a tény arra sem ad magyarázatot, hogy mikor és hogyan szerezték, meg az uralkodói jogokat. ( Ezért sincs értelme, holmi „hálószobatitkokat” feszegetni, hisz annak már csak az „uralkodói jogok” megszerzése utáni időben van jelentősége. Az Árpád-háznál pedig III. András - al bezárólag, tudtommal nem kérdőjeleződött meg komolyan az öröklés.

( A bulvár-hálószobapletykákkal, meg ne sértsük meg a magyar királyasszonyokat. )

2. „Például azt, hogy egy népesség genetikai állománya meglepően gyorsan átalakulhat viszonylag alacsony bevándorlási vagy asszimilációs ráta mellett is. Különösen igaz ez olyan népekre, amelyek távol kerültek a kialakulásuk „géncentrumától”. A sztyeppei nomád világban kifejezetten gyakori ez a jelenség. Elég, ha csak az anatóliai törökökre vagy a Kárpát-medencei magyarokra gondolunk”

Ezt meg honnan veszik a cikk szerzői! Ezt még éppen most akarjuk, cáfolni, vagy megerősíteni! Az archeogenetika, ennek kimondásához, még éppen most járja a „bemelegítő” tánclépéseket.

3. „A történeti források nem igazolják, hogy Álmos vagy Ügyek ősei már a vérszerződés előtt, Álmos fejedelemmé választása előtt évezredeken keresztül uralkodó dinasztiát alkottak volna.

A történeti források valóban nem igazolják, viszont ezt nem is állította senki, meg az ellenkezőjét sem – de a bírálni kívánt tanulmány az egészen biztosan hogy nem. Így ennek a megállapításnak itt a világon semmi jelentősége sincs, hacsak nem az, hogy olyan állítással vádoljuk meg a kutatókat, amit azok se le nem is írtak, se nem is mondtak.

4. Béla 4500 évvel korábbi apai ősét magyar embernek sem nevezhetjük, mivel abban az időben még sem a magyar nép, sem a magyar nyelv nem létezett.

Ez viszont egy prekoncepció, mert, hogy jelenleg nem tudhatjuk, hogy ebben az időben kit, és hogyan hívtak. A „magyar” megjelölést is csak egy bizonyos nyelv megnevezésére használja a nyelvészet, (amiről valóban azt állítja, hogy majd csak 2000 év múlva alakul ki, de hogy azt kik, és hogy hol beszélték, arról nem tudunk semmit) tehát azonkívül, hogy prekoncepció, még értelme sincs az egésznek.

Bár lehet az is hogy már megint Vámbérynek van igaza, aki úgy fogalmazott, hogy:

„Amikor egy ugor és egy török törzs egyesült, akkor a török viselte a magyar nevet, és úgy látszik, hogy nem annyira számra, mint inkább szellemre nézve voltak túlnyomók.”

5. Egyelőre tehát nem több genetikai érdekességnél, hogy 4500 éve hol éltek az Árpádok apai vonalú ősei.

Ez is ugye, attól függ, amitől lóg! Nekem az a fontos információ, hogy ezek szerint az Árpádok elődei, nem élhettek együtt, azokkal, akik az uráli nyelvet beszélték, merthogy azok ( a finnugrisztika elfogadott koncepciója szerint )  jó néhány ezer kilométerrel északabbra éltek. Az Árpádok elődei tehát nem lehetnek „finnugorok”…!

6. Az igazi kérdés az, hogy mikor és milyen régészeti kultúrával érkeztek meg III. Béla ősei a Dél-Urál vidékére.”

Ez viszont tényleg egy fontos kérdés. Én még hozzátenném azt is, hogy az is fontos lenne, hogy milyen kultúra, volt az amelyre um. rátelepedtek, vagy mondjuk úgy, hogy „amit ott találtak”?

7. „Ma már határozottan úgy tűnik, ahogy térben és időben közeledünk a magyar etnogenezis forrásához, úgy nő az N-haplocsoport szerepe a magyarokkal kapcsolatba hozható népességekben, régészeti kultúrákban.”

Ez is a cikk szerzőinek prekoncepciója, hogy a magyar etnogenezisben, micsoda hatalmas hatással, volt egy „szupermanysi” akinek az utódaiból székely lett, és ez kényszerítette volna rá a maga nyelvét 100 magyarra ( de ha valakinek úgy jobb akkor csak 90- re). De még az sem biztos, hogy nem- e egy székely gyerek ( egy fiú, aki ment a farka után) lett manysivá, és az ő utódait találtuk most meg. Ennek is van akkora valószínűsége, mint a másiknak.

Az e – cikket is jegyző Németh Endre is tagja annak a kutatócsoportnak, amelynek véleménye elég egyértelmű, erről az adatról:

„A rendelkezésre álló genetikai adatok alapján számos fontos kérdés eldönthetetlen. így nem tudjuk, hogy a magyarok és az obi-ugorok elődei valós kulturális közösséget alkottak-e, vagy csak egymás közelében éltek.”

(Pamjav Horolma – Fehér Tibor – Németh Endre – Csáji László Koppány : Genetika és őstörténet – Napkút kiadó : 2016 )

A mai magyaroknál 50% az R1 – és 34% egy 7000- éves földműves népesség öröksége, de a finnugristák azt az egy manysit nyúzzák, és tépik a tíz körmükkel már 200 – éve, és nem eresztik az istenadtát.

8. „Egy nemzetközi populációgenetikai kutatásban komoly eredmények születtek az Árpád-ház apai vonalaira vonatkozóan. 4500 éve a mai Afganisztán területén éltek az Árpád-ház apai vonalú ősei. Az Árpádok dinasztiája férfiágon öröklődött, így az Árpádok apai vonalának a vizsgálata valóban releváns információt hordozhat az Árpád-házra vonatkozóan. Az Árpádok apai vonala az R1a-haplocsoporton belül az R1a-Z93, azon belül az R1a-Z2123 és azon belül az R1a-Y-2633-as alcsoportba tartozik.”

A lényeg tehát az, hogy amikor a finnugrisztika szerinti feltételezett "finnugor alapnyelvet" beszélték, akkor az Árpádok elődei még biztosan nem élhettek együtt azokkal, akik azt beszélték. Az Árpádoknak, tehát biztos, hogy nem "finnugor őseik" voltak... Már ennek a kimondása is óriási eredmény!

Mert, hogy nemzetközi kutatásban már nem lehet érvényesíteni a korábbi prekoncepciókat. A "finnugor" ámokfutás tehát véget ért.

9. „Történelmi szempontból minimális információértéke van annak is, hogy  4500 éve a mai Afganisztán területén éltek az Árpád-ház apai vonalú ősei. Az Árpádok dinasztiája férfiágon öröklődött, így az Árpádok apai vonalának a vizsgálata valóban releváns információt hordozhat az Árpád-házra vonatkozóan.”

Valóban releváns információkat hordozhat, és ráadásul ezek az információk nem is annyira minimálisak. A tanulmányban meghatározott földrajzi helyen ugyan is a BMAC ként ismert régészeti kultúra és annak közvetlen előzménye volt a kérdéses időpontban.

A BMAC kultúrától északra elterülő hatalmas területen fekvő Andronovó kultúrát, pedig sokan éppen a BMAC – ból kiáramló gyarmatosítás eredményének tekintik.

Az Arkaim – Szintaszta típusú településrendszernek, és városalapoknak az előzményeit mutatták ki a BMAC- területén.

Amikor pedig a Szintaszta - Arkaim városokat elhagyták, akkor ugyan abban az időben jelentek meg és alapították meg az „árja kultúrát” India területén. Szintén ekkor jelent meg és létezett az Urál nyugati oldalán a Potapovkai műveltség.

A finnugrista nyelvészet pedig erre az időszakra datálja az ugor nyelvi korszak létezését. Ha pedig elfogadjuk a nyelvtörténetből levezetett őstörténetet, akkor azoknak is ezen a vidéken kellett kóbászolniuk, akik azt az ugor nyelvet beszélték.

Jelen cikk egyik szerzője is írt már erről a témáról, és abban Ő maga is megállapította, hogy a magyarok „apai ágon árja, anyai ágon ugor” – felmenőkkel rendelkeznek, de persze ennek ellenére továbbra is megmaradt az „ugor” származásnál, és persze a magyarságot továbbra is degradált fejlődésre alkalmatlan népségként mutatta be.

https://www.nyest.hu/renhirek/a-sapadt-arja-lenez-gyotor-kihasznal-megvet-eltedre-tor

 „Az őslakó finnugorok, szamojédok és ki tudja még miféle népek megtermékenyülve az andronovói hatásoktól, megszülték a Cserkaszkuli, Szuzguni és Jelovszkojei kultúrákat.”

Mert hogy: 

„Az ugor gazdálkodás fejlődésében – csakúgy, mint az Uráltól nyugatra lakó finnugorokéban – a tőlük délre lakó, feltehetőleg ősiráni nyelvet beszélő népek hatása rendkívül fontos volt. Az új gazdálkodási módra való áttérés náluk sem lehetett belső fejlődés eredménye. Déli szomszédaiktól szerezték fémművességi tapasztalataikat is.”(Fodor István 1975: 61.)

Az e témáról készült cikkünket itt olvashatja:

https://finnugrizmus.blog.hu/2019/12/08/magyar_osok_arja_istenek_avagy_kis_magyar_finnugrizmus

Az itt megbírált tanulmány szerint tehát az is elképzelhető, hogy az Árpádok elődei is részt vettek eben a „délről érkező megtermékenyítésben”.  Ettől pedig már csak egy kicsiny lépés annak az igazolása, hogy esetleg más családok is!

Az tehát, hogy „történelmi szempontból minimális információt” hordozna a kutatók felfedezése, erősen vitatható. Mert ha az Árpádok valóban azt az utat járták be, amelyet a tanulmány eredményeit elfogadva be kellett, hogy járjanak, hogy eljussanak a KM – be, akkor az Árpádok elődei, most már minden kétséget kizáróan, résztvevői voltak az említett kultúrák kialakításának, és nem „csak nézték magas kultúrájukat” – mint ahogyan azt Klíma úr az említett cikkben oly alaposan, kifejtette.

A magyarság tehát nem „eltanulta” a sztyepp és az erdő határvidéki életmódjának trükkjeit (az árja istenektől) hanem azt maga alakította ki, és élvezte mindkét földrajzi övezet gazdasági előnyeit.

Meg ugye, ha mégis csak ezen a területen éltek, akkor talán azt is el lehet mondani róluk, (végre) hogy talán olyan innovációk kifejlesztésében is szerepük volt (nem azt mondjuk, hogy ők találták fel) mint a ló háziasítása, a visszacsapó íj, a ló vontatta harci szekér, vagy a kengyel.

Ezekről itt olvashatnak még rengeteget:  https://julianusbaratai.blog.hu/

Ebben az eredményben, ugyanis a régészet és a genetika, erősítik egymást, és persze nem utolsó sorban a magyar krónikás hagyományok, és persze az írásos emlékek is.

Mert, hogy ugye a "finnugor hagyományt" ( amit szintén tárgyalt már Klíma úr) az égadta világon, semelyik tudományág sem volt hajlandó eddig támogatni.

"A honfoglaló magyarság anyagi kultúrájában ugyanis nem találjuk a finnugor eredetű elemeket.” - ( Klíma László )

Megtalálható viszont a sztyeppei lovas-nomád hagyomány szinte minden eleme, és most már genetikai bizonyosság is járul hozzá.

Befellegzett a Kurultáj - miatti örökös, nyafogásnak! - meg a "nagytürközésnek"...!

Ennél nagyobb és dicsőbb múltat már csak akkor álmodhatnánk magunknak, ha bebizonyosodnók, hogy tényleg a Szíriuszról származunk.

A fenntiek alapján talán kijelenthetjük, ennek a cikknek a szerzőiről is, hogy nem túl sok történeti, nyelvészeti és régészeti tájékozottságról tettek tanúbizonyságot. ( A „Finnugorok és Árpádok”- fejezet szerint, a szerzők után szabadon. )

GéKI