Finnugrisztikus Biblia
Az magyarok történetének rövid foglalata 12 – pontban,
az időknek kezdetétől az „Szent Estván”- kerálig.
Lejegyezte GéKI – 2015. augusztus20.
Az Szent Estván kerál koronázásának 1015. évfordulójára
- Az időknek kezdetén, valának, az magyar halászó vadászó népekek, akiket már halászni és vadászni, is az jóságos „fekete oszlop” taníta meg, különben éhen haltak volna - ( Lásd Űrodüsszeia – 2001 ) es boldogan éltenen azok ottan fenn, északiban, az nagy hegy lábánál, mi Urálnak neveztetik.
- Es feljövének az déli népekek, es mondának „túrjátok az ti földeiteket, mert az jó”.
- Es az magyarok túrák az ő földeiket, es lőn boldogság es béke, az új földtúrók közötti.
- Majd feljövének, újra az déli népekek, es mondák – van egy jobb ötletünk, hajkurásszatok nagy szarvas állatokat.
- Es mondák az magyarok, de aztatat, gyalogos szerrel egen fáradságos mulatság.
- Ezen a déliekek egen elgondolkozának, es mondák: Hát üljetek fel Ti, az luvaknak tetejibe, osztán hajkurásszátok üket úgyan.
- Es felülének az magyarok az luvaknak tetejibe es láták, hogy az jó, osztán, ímigyen újra lőn nagy-nagy boldogság ottan magyariban.
- Osztán jövének újra az déliek, es mondák – Elűzzük előletek az onogurokat az ő földeikről, hogy ti odaköltözhessetek, mert az nektek lészen nagyon jó.
- Oszt lőn – Elüldözik az déliekek az földeikről, az onogurokat, es az magyarok boldogan pakolának és költözének amazok földire, purdéikkal es asszonyaikkal együtt. Es láták, hogy az jó.
- Es mondák az déliekek, mivel megkapátok ti az onoguroknak földeit, ímígyen adatik néktek az magyar nevetek helyett egy új, név, es lőn a ti nevetek ezekután - ungarus.
- De megkeménykedik az magyaroknak szívei, es bűneik az egekbe csapának. Ellökék magoktul az segítő kezeket, es zsákmányolókká es rablókká lészenek. Átkelnek az Kárpátoknak bércein, es feldúlák az földjeiket, amazoknak akik sírának es átkozódának. De az magyaroknak nyílai nem kegyelmezének, es mondák. Bár tudjuk, hogy az birodalmakat mi nem alapíthatunk - csak maffia államot - de azért ez nyilainkat mi az ti feneketekbe eregetjük, oszt sírhattok. Mert minket ebbűl e medencébül ti ki nem üldözhetétek, míg a világ világ maradand.
- Meghallá ezen cselekedeteket az délieknek „felszentelt” keráli, az Róma püspöke es mondá. Küldök néktek kerálotoknak - kit Ti nevezzetek Estvánnak - az fejire díszes koszorút, mit ti nevezzetek „Szent Koronának”, es lesztek ti fejibe nékem engedelmes es szorgos bárányaim. Es úgy lett.
Ámen.
